A Magyar Köztársaságban háromféle személyazonosító igazolvány (köznapi néven: személyi igazolvány) van forgalomban. 2000. január 1-jétől a személyi adatokat, fényképet, és aláírást tartalmazó plasztik kártyát adnak az első igénylőknek, de a régi, füzet formájú okmányokat is ilyenre cserélik, amennyiben az elveszett, lejárt vagy megsemmisült. A kétféle füzet formájú személyi igazolvány (kemény borítójú, népköztársasági címerrel és a puha borítójú, köztársasági címerrel) továbbra is érvényes, cseréjük az érvényességi idő leteltéig nem szükséges.
Kötelező kiváltani a személyazonosító igazolványt?
Egy személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal minden polgár köteles rendelkezni, és azt magánál tartani. Személyazonosításra alkalmas okmány
- a személyazonosító igazolvány,
- az útlevél és
- a kártyaformátumú, 2001. január 1-je után kiállított jogosítvány.
Hol és hogyan igényelhető személyazonosító igazolvány?
Személyazonosító igazolványt az ország bármely okmányirodájában személyesen lehet igényelni. A személyazonosító igazolvány igényléséhez a kérelmet az okmányiroda állítja elő, és a helyszínen készíti el az igazolványképet.
Nem szükséges személyes megjelenés, ha
- a kérelem az újszülött személyazonosító igazolványának kiadására irányul (a kérelmet az anyakönyvi bejelentéssel egyidejűleg kell továbbítani),
- a kérelmező egészségi állapota miatt nem képes megjelenni a hatóság előtt és ezt a kezelőorvosa igazolja,
- a kérelmezőt fogva tartják.
Ezekben az esetekben a kérelemhez igazolványképet kell csatolni.
A személyes megjelenésében – egészségügyi okból – akadályozott és a 14 éven aluli kérelmező az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelmét a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjesztheti, aki a kérelmet haladéktalanul megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek (okmányirodának).
Mit kell magunkkal vinni a személyazonosító igazolvány igényléséhez?
Ha érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal (jogosítvánnyal, útlevéllel) nem rendelkezik, a kérelemhez be kell mutatnia:
- a születési anyakönyvi kivonatot és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatot;
- a doktori cím viselésére jogosító okiratot;
- külföldről hazatérés esetén a magyar állampolgárságot igazoló érvényes állampolgársági bizonyítványt, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt;
- a bevándorolt, a menekült és a letelepedett jogállású kérelmezőnek a bevándorlási engedélyt, a menekültkénti elismerését igazoló okiratot, a letelepedett jogállást igazoló okmányt, továbbá a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt.
Ha a kérelem benyújtásakor rendelkezik vagy a kérelmezést megelőző évben rendelkezett érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságot igazoló más érvényes okmánnyal és az adatokban nem következett be változás, akkor elegendő a korábbi állandó személyazonosító igazolványt (személyazonosságot igazoló más okmányt) bemutatnia. Ebben az esetben nyilatkoznia kell arról, hogy a bemutatott okmány a természetes személyazonosító adatokat, így különösen a családi és utónevet az anyakönyvi okmányokkal megegyezően tartalmazza, lejárt okmány esetén pedig arról is, hogy az adatokban nem történt változás.
Az új személyazonosító igazolvány iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a meglévő személyazonosító igazolványt le kell adni az okmányirodán.
A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy részére a törvényes képviselője kérhet személyazonosító igazolványt. Az okmányirodában a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személynek is meg kell jelennie. A törvényes képviselőnek a kérelemhez be kell mutatnia a gondnokság alá helyezést tanúsító jogerős bírósági határozatot és a törvényes képviseleti jogosultságát igazoló jogerős gyámhatósági határozatot, továbbá a saját személyazonosságát igazoló okmányt.
Ha valaki nemzetiségi nyelven is kéri nevének feltüntetését, akkor olyan születési anyakönyvi kivonatot kell bemutatnia, amely nemzetiségi nyelven is tartalmazza a nevét.
Személyazonosító igazolvány igénylése újszülött részére
A Magyarországon született magyar állampolgár újszülött állandó személyazonosító igazolványát a törvényes képviselő kérelmezheti a születést anyakönyvező anyakönyvvezetőnél. A kérelmet az anyakönyvi bejelentéssel egyidejűleg kell továbbítani.
Az ideiglenes személyazonosító igazolvány
A jogosult részére – személyazonosító igazolvány iránti kérelmére – ideiglenes személyazonosító igazolványt kell kiadni, ha nem rendelkezik érvényes útlevéllel vagy kártya formátumú vezetői engedéllyel, és
- állandó személyazonosító igazolványának érvényességi ideje lejárt, az igazolvány cseréjét kérte adatváltozás miatt (kivéve, ha az adatváltozást 8 napon belül bejelenti), vagy az igazolványt ellopták, elvesztette, vagy az megsemmisült (érvényességi ideje: 30 nap);
- az állandó személyazonosító igazolvány – adategyeztetés vagy adatpontosítás miatt – átmenetileg nem adható ki.
Érvényességi ideje: az első esetben 30 nap, a második esetben 120 nap, és a második esetben egyszer ismételten kiadható újabb 120 napos érvényességgel.
Kell-e fizetni a személyazonosító igazolványért?
A személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárásokért fizetendő illetéket az eljárás megindítását megelőzően készpénzátutalási megbízás útján (csekken), vagy amennyiben az okmányirodán erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával vagy készpénzzel kell megfizetni.
Az illeték mértéke a kérelmező életkorától és az eljárás tárgyától függ. Lehet az eljárás:
- Illetékmentes (ingyenes),
- 1500 forint illetékhez kötött,
- 3000 forint illetékhez kötött.
Illetékmentes
- a 14. életévét be nem töltött polgár személyazonosító igazolványa iránti kérelme, kivéve az elveszett, megsemmisült, megrongálódott okmány cseréje esetén,
- a 70. életévét betöltött polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelme, ha útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel nem rendelkezik,
- a személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges anyakönyvi kivonat kiállítása.
Egyéb esetekben az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás illetéke 1500 forint.
Ha az eljárásban az állandó személyazonosító igazolvány átmenetileg nem adható ki és ezért ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadása is szükséges, az eljárás illetéke összesen 3000 forint.
A személyi igazolvány elvesztése, eltulajdonítása vagy megsemmisülése esetén három munkanapon belül fel kell keresni valamelyik okmányirodát (külföldön történő elvesztés esetén a külképviseletet), és be kell jelenteni a személyazonosító igazolvány elvesztését, ellopását, megsemmisülését. Ha a személyi igazolványt ellopták, a bejelentés a rendőrségi feljelentéssel teljesíthető – Ha valaki elveszti a személyazonosító igazolványát, akkor helyette bármely okmányirodában újat kérhet (pótlás). Ez esetben a kérelmező elsősorban állandó személyigazolvány iránti kérelmet nyújt be. Az új személyazonosító igazolvány igényléséhez az alábbi okmányok, okiratok szükségesek:
- érvényes útlevél vagy érvényes kártyaformátumú vezetői engedély (ez esetben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az okmányokban lévő adatok az anyakönyvi adatokkal megegyeznek),
- hatósági bizonyítvány a személyazonosító jelről vagy lakcímigazolvány,
- doktori címet igazoló eredeti oklevél vagy hiteles másolata,
- vesztés, eltulajdonítás esetén rendőrségi jegyzőkönyv, amennyiben a kérelmező rendelkezik vele.
Amennyiben az igénylő személyazonosításra alkalmas okmánnyal nem rendelkezik, vagy adataiban eltérés van, a kérelemhez be kell mutatnia*:
- születési anyakönyvi kivonatot (külföldön történő születés esetében a hazai anyakönyvezés során kiállított születési anyakönyvi kivonatot),
- külföldi állampolgárnak a születési anyakönyvi kivonat hiteles magyar nyelvű fordítását,
- névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatot (külföldön történő házasságkötés esetében a hazai anyakönyvezés során kiállított házassági anyakönyvi kivonatot),
- külföldön kiállított okirat esetében hiteles magyar nyelvű fordítást,
- a doktori cím viselésére jogosító okiratot,
*Ha a kérelmező a a kérelmezést megelőző évben rendelkezett érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal, vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal, és az adatokban nem következett be változás, akkor a fenti okiratok helyett a korábbi állandó személyazonosító igazolványát, illetve személyazonosságát igazoló más okmányát kell bemutatnia. Ez esetben nyilatkoznia kell, hogy adataiban nem történt változás.
A kérelmező részére ideiglenes személyazonosító igazolványt kell kiadni, ha nem rendelkezik érvényes útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel, és állandó személyazonosító igazolványát eltulajdonították, elvesztette, vagy az megsemmisült. Az ideiglenes személyazonosító igazolvány érvényességi ideje ebben az esetben 30 nap.
Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás illetéke 1.500 Ft illeték-csekken befizetve (Magyar Államkincstár Eljárási illetékbevételi számla) vagy bankkártyával befizetve az okmányirodában. Ha az eljárásban az állandó személyazonosító igazolvány átmenetileg nem adható ki és ezért ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadása is szükséges, az eljárás illetéke összesen 3. 000 Ft, illeték-csekken vagy bankkártyával befizetve.
Érvénytelen a személyi igazolvány, ha a személyazonosság megállapítására alkalmatlan, megrongálódott, ekkor új személyi igazolvány igényelhető.
Az elveszett, megrongálódott személyazonosító igazolványt pótoltatni azonban csak akkor kötelező, ha a polgárnak nincs érvényes útlevele, vagy érvényes, 2001. január 1-je után kiadott gépjárművezetői engedélye.
Mi a teendő a személyazonosító igazolványban szereplő adatok megváltozása esetén?
- a lecserélni kívánt személyazonosító igazolvány, annak hiányában útlevél vagy jogosítvány (2001. január 1-je után kiadott);
- az illeték befizetésének igazolása (vagy amennyiben az okmányirodán lehetőség van rá, az illeték készpénzzel vagy bankkártyával is megfizethető)
; - a lakcímigazolvány;
- a változást igazoló okirat(ok).
Ha az állandó személyazonosító igazolvány le fog járni, annak cseréje 60 nappal az érvényességének lejárta előtt kérhető az okmányirodán . Az ügyintézéshez szükséges a régi személyazonosító igazolvány és 1500 forint illeték befizetése .
Ha a személyazonosító igazolvány érvényessége már lejárt, és a kérelmező rendelkezik érvényes útlevéllel, vagy 2001. január 1. után kiadott (kártyaformátumú) jogosítvánnyal, ebben az esetben az útlevelével vagy jogosítvánnyal, továbbá a lejárt személyazonosító igazolványával kell felkeresni az okmányirodát, ahol a fentebb leírt eljárás szerint lehet az okmány cseréjét kérni (az illeték 1500 forint).
Ha a kérelmező nem rendelkezik más, érvényes személyazonosításra alkalmas okmánnyal, az eljárás során be kell mutatnia a születési anyakönyvi kivonatát, adatváltozás esetén az azt igazoló okiratot (pl.: névváltoztatási okiratot vagy a házassági anyakönyvi kivonatot). Szükséges továbbá a lejárt (régi) személyazonosító igazolvány és ezen kívül – mivel ilyen esetben először ideiglenes személyazonosító igazolványt állítanak ki – 3000 forint illetéket is le kell róni.
A régi személyazonosító igazolványomban szerepel a címem, mi történik, ha elköltözöm?
A régi személyazonosító igazolványban érvénytelenítik a címet, és az új címéről lakcímigazolványt állítanak ki, de személyazonosító igazolvány – az új cím bejegyzése nélkül – továbbra is érvényes marad, azt nem cserélik le.
A személyazonosító igazolvány átvétele
Az állandó személyazonosító igazolványt a kérelmező választása szerint:
- postai úton továbbítják, vagy
- a kérelmező személyesen átveheti az okmányirodán.
Személyesen kell átvenni a személyazonosító igazolványt, ha az eljárás során ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadására került sor, vagy a kérelem benyújtását követően az ügyfél birtokában maradt a korábbi, még érvényes állandó személyazonosító igazolvány.
Utazás az Európai Unió országaiba személyi igazolvánnyal
Magyar állampolgárok érvényes személyazonosító igazolvánnyal is utazhatnak az EGT-államokba, illetve azokba a nem EGT-államokba, amelyekkel Magyarország nemzetközi szerződést kötött, vagy az adott állam belső joga azt biztosítja .
Azoknak az államoknak a listája, ahová személyi igazolvánnyal is utazhatunk, a Külügyminisztérium honlapján találhatók.
A személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatban eljáró hatóságok
A személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben első fokon a körzetközponti jegyző (okmányiroda), illetve a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala jár el.
Miről dönthet az okmányiroda?
- Dönt a személyazonosító igazolvány kiadásáról, kiadásának megtagadásáról, valamint a személyazonosító igazolvány visszavonásáról;
- Dönt a talált személyazonosító igazolvány visszaadásáról;
- Továbbítja a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának a személyazonosító igazolvány kitöltéséhez szükséges adatokat;
- Intézkedik a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés során tapasztalt, vagy a polgár által bejelentett adatváltozásnak, adatjavításnak a személyiadat- és lakcímnyilvántartáson történő átvezetéséről;
- Értesíti a személyazonosító igazolvány találásáról, elvesztéséről, ellopásáról, megsemmisüléséről, leadásáról, visszavonásáról és megsemmisítéséről a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát.
- Kezeli a személyazonosító igazolvány kiadásának megtagadásával, a személyazonosító igazolvány visszavonásával, valamint leadásával kapcsolatos alapiratokat, továbbá gondoskodik meghatározott iratok továbbításáról .
Mikor tagadhatja meg az okmányiroda az igazolvány kiadását?
Az okmányiroda (vagy a Központi Okmányiroda) az állandó személyazonosító igazolvány kiadását megtagadja, ha:
- a kérelmező állandó személyazonosító igazolványra nem jogosult;
- a kérelmező – a jogszabályban foglalt kivétellel – még érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkezik, s annak adataiban nem történt változás.
Mikor vonhatják vissza az igazolványt?
A magyar állampolgár, a bevándorolt, a letelepedett és a menekült jogállású személy lakóhelye szerint illetékes okmányiroda a személyazonosító igazolványt visszavonja, ha:
- a személyazonosító igazolványt jogosulatlanul használták fel vagy meghamisították;
- a magyar állampolgár, illetőleg a bevándorolt. letelepedett vagy menekült jogállású személy az arra való jogosultság megszűnését követően az állandó személyazonosító igazolványt nem adta le .
Az adóigazolvány egy bankkártya méretű hivatalos okmány (hatósági igazolvány), amely tulajdonosának adóazonosító jelét igazolja. Az adóigazolványt kiállíthatják véglegesen vagy ideiglenesen (a kiállítástól számított 60 napig érvényes) abban az esetben, ha az adóigazolvány kiállítását kérő nyomtatványon feltüntetett adatok eltérnek a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban tárolt adatoktól.
Ki kaphat adóigazolványt?
Adóigazolványt bármely magánszemély kaphat az Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) regionális főigazgatóságától. Egyes esetekben az adóigazolvány kiállíttatása nem csupán lehetőség, hanem kötelezettség. A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély – ha nem végez általános forgalmiadó-köteles tevékenységet és nem rendelkezik adóazonosító számmal – köteles a jövedelemadó-köteles bevételének megszerzése, költségvetési támogatás igénylése előtt adóazonosító jelének közlése végett az állami adóhatóságnál (NAV regionális főigazgatóság) az e célra szolgáló nyomtatványon írásban bejelenti nevét, születési helyét, idejét, anyja leánykori nevét és lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét. A nem magyar állampolgárságú magánszemély állampolgárságát is köteles közölni.
Hol és hogyan igényelhető az adóigazolvány?
Igénylés első esetben:
Aláíró:
- személyi igazolvánnyal nem rendelkező személy esetén a törvényes képviselő (pl. szülő, gyám stb.),
- egyéb esetben az igénylő,
- meghatalmazás esetén a meghatalmazott.
A TAJ szám
A Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ szám) egy személyi azonosító, amelyet a magyar állampolgár születésekor kap, és az – normál esetben – végigkíséri egész élete során. Ezt a kódot használjuk az egészségügyi, a szociális és az egészségbiztosítási és a magánnyugdíj rendszerrel kapcsolatos nyilvántartások során. A TAJ számot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) képezi.
A TAJ kártya
A Társadalombiztosítási Azonosító Jelet egy bankkártya méretű hatósági igazolvánnyal, köznapi szóhasználatban TAJ kártyával igazoljuk, amely tartalmazza a tulajdonosának családi és utónevét, születési idejét, valamint a kiállító szerv bélyegzőjét és a kiállító aláírását is. A TAJ kártyát az egészségbiztosítási szerv állítja ki és juttatja el az érintett részére.
A TAJ kártya igénylése
A TAJ kártyát a TAJ bevezetésekor az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hivatalból (az érintettek kezdeményezése nélkül) készítette el és küldte meg mindenkinek, aki nyilvántartásában szerepelt.
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv az újszülött családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, valamint lakcímét közli az egészségbiztosítási szervvel. Az újszülött részére az egészségbiztosítási szerv Ezen szerv adatszolgáltatása alapján a TAJ-számot tartalmazó hatósági igazolványt hivatalból adja ki.