2006 óta csak a magánszemély tulajdonosok részére kifizetett osztalék és osztalékelőleg után fizetendő adó. A magyarországi székhelyű gazdasági társaságok magánszemély tulajdonosai részére kifizetett osztalék és osztalékelőleg egésze jövedelemnek minősül. A kifizetésből az adott napon hatályos mértékű személyi jövedelemadót kell levonni, azaz függetlenül attól, hogy mikor került jóváhagyásra az osztalék, ha a kifizetésére már 2011.-ben kerül sor, akkor annak összegéből 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót kell levonni. A személyi jövedelemadót a vállalkozásnak kell levonnia, mégis azt a magánszemély tulajdonosnak az adóbevallásában fel kell tüntetnie. Amennyiben osztalékelőleg kifizetésére került sor, akkor a következő adóévben, amikor a társas vállalkozás beszámolójának elfogadását követően az osztalékelőlegből osztalék lesz, az osztalékelőlegből levont adót adóelőlegként kell figyelembe venni. A külföldről származó osztalék után a Magyarországon fizetendő személyi jövedelemadót a magánszemély tulajdonosnak magának kell megállapítania és megfizetnie az osztalék megszerzésének negyedévét követő hónap 12. napjáig, amennyiben az nem kifizetőtől származik. Amennyiben a magánszemély olyan államból szerzett osztalékot, amellyel Magyarország kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt kötött, a hazai adóból annak teljes összegéig, míg egyéb államból származó osztalék esetében legfeljebb a magyarországi adó 95 százalékáig levonható a külföldön megfizetett osztalékadó.
Ha az osztalékelőleg meghaladja a megállapított osztalékot…
Amennyiben az üzleti év beszámolója alapján csak a kifizetett osztalékelőlegnél alacsonyabb osztalék jóváhagyására van mód, a felvett osztalékelőleg vagy egy része nem válik osztalékká. Erre a különbözetre a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kamatkedvezményből származó jövedelem után a társas vállalkozást 19,04 százalékos mértékű (a jövedelem 1,19 szerese után 16 százalék) személyi jövedelemadó és 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli.
Külföldi illetőségűnek fizetett osztalék: nem kell a kifizetőnek osztalékadót levonnia az osztalék azon része után, amelyet a külföldi illetőségű személy az osztalékot fizető cég jegyzett tőkéjének emelésére fordít.
>Az azévi törvény vonatkozik az adózásra, amikor az osztalék kifizetésre kerül, vagyis idén ez 2012-t jelenti.
Így fizetni kell 16 % szja-t (osztalékadó) továbbá ehót, mely az Eho tv. 3§ (2) szerint számítandó:
(3)7 A magánszemély az adóévben megszerzett
a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c) 8 osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e)9 ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg
után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36–37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)–e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).